Bar�tom, ki azt mondod, ismersz engem,
n�zd meg szob�mat: nincsenek benne d�szek,
miket magam v�lasztottam; nyisd szekr�nyemet:
benn semmi jellemz�t sem tal�lsz.

Kedvesem �s kuty�m ismeri simogat�som,
de engem egyik sem ismer. �cska hangszerem
r�g megszokta kezem dombj�t-v�lgy�t,
de � sem tud mes�lni r�lam.

Pedig nem rejt�z�m � csak igaz�ban nem vagyok.
Cselekszem �s szenvedek, mint a t�bbi,
de legbens� mivoltom maga a neml�t.

Bar�tom, nincs semmi titkom.
�tl�tsz� vagyok, mint az �veg � �pp ez�rt
mik�nt k�pzelheted, hogy te l�tsz engem?