Nem a vallásban hiszek, nem a Bibliában hiszek, de hiszek egy istenben. Hiszek abban, hogy az ember nem bűnösnek, nem gonosznak születik. Hiszek a jóindulatban, hiszek a szeretetben, hiszek az emberségben, hiszek a művészetben, és hiszek – nagyon is – az intelligenciában, a tudományban, a kutatásban, a fejlődésben. Néha hiszek magamban, néha hiszek másban.
csend… amibe belefájdul az ember tüdeje. Csend… olyan fülledt, levegőtlen, amilyen egy kopott kórházszobában van, ahol haldoklik valaki. Csend… minden megáll egy pillanatra: a vonatok, a fény, a látás, az idő, a vérkeringés, az élet, a halál. Csend… amiben nincs semmi, amiből hiányzik minden. Nemcsak a szó, nemcsak a hang, nemcsak a remény, nemcsak a láng, nemcsak az élet. Minden. Üres csend… mondanivaló és üzenet nélküli… csend… bennem.
Egy pillanatra meg kellett halni, bekerülni a semmibe, a nemlétbe, és aztán feltámadás nélkül továbbélni.
Csend… billentyűkoppanás.
Csend… üres pohár csengése.
Csend… kialvó cigarettacsikk zaja.
Csend… c akkord a gitáron.
Csend… szakadó papír hangja.
Csend… szívdobbanás.
csend. csend. csend… csend.
Gondolattalan csend. Őszinte csend. Hazug csend. Végtelen csend. Egy ezredmásodpercnyi örök csend.
bennem.
érzéstelenül.
határtalanul
meghatározhatatlanul
csend.
és csak csend.
Csend… olyan fülledt, levegőtlen csend, amilyen egy kopott kórházszobában van, ahol haldoklik valaki. haldoklik valaki. haldoklik... valaki... Csend. Úristen! Én haldoklom? Csend… csend… csend