2020.01.01. 23:48, encynk
Az életben nehéz megérteni, hogy határaid vannak, hogy nem vagy képes mindenre, hogy néha ki kell mondani azt a félelmetes mondatot, hogy nem tudom megcsinálni, vagy nem bírom, vagy segítségre szorulok. Fáradtságos munka eljutni oda, hogy ezt az ember nyíltan be tudja vállalni.
Amikor nekem végre sikerült, sőt, már talán gyakorlott is kezdtem lenni benne, hogy segítséget kérjek, akkor megszületett a gyerek, aki most már totyogó. És megérkezett az életembe ez a periódus is. Amikor nincs olyan, hogy nem bírom tovább. Amikor nincs olyan, hogy segítség. Mert ha a gyerek csak cicivel alszik el és vissza éjszakánként akár 10-szer is, akkor nincs olyan, hogy egyszer valaki más megy oda, hogy egyszer valaki más altatja, hogy nem bírom, hogy segítség...
Persze amikor még csak terveztük őt, tudtam, hogy áldozatokkal fog járni. És most is tudom. Tudtam, és tudom, hogy megéri. De nehéz. Ezt is tudtam. Csak akkor még nem éreztem. Tudni kevés. Igen, ez most nehéz. De azt is tudom, hogy hiányozni fog majd. Tudom, de még nem érzem. Tudni kevés (?).
És amikor felgyűl a tehetetlenség, amikor olyan nagyon süvít belőlem, hogy ezt most nem bírom, amikor sípolok a frusztrációtól, akkor követem el azokat a hibákat, amik kísértenek majd heteken, hónapokon át... A következőig. Mert mindig lesz következő. Mindig lesz egy újabb meg nem érdemelt rákiáltás a gyerekre, egy pusztán belső feszültségedből adódó kegyetlen megjegyzés férjnek, káromkodás, csapkodás. Csalódás, könnyek, bűntudat. És bocsánatkérés. Vagy az se. Őszintén vagy csak szokásból.
De ha akad valaki, aki megért, és nem visszaszúr, ölel, és nem csipked, akkor könnyebben elviselhető.
Végső vigasznak pedig ott van a gyerek. Aki akkor is hozzád akar bújni, amikor úgy érzed, cserben hagytad, megbántottad. Amikor úgy érzed, nem érdemled meg a szeretetét. Ő ott van. Számít rád, örül neked, hozzád bújik, puszit ad. Neki még így is te vagy Anya. Egyetlen, pótolhatatlan. És a legjobb.
A tükrök pedig, ha nem tudsz szembenézni velük, egy ideig elkerülhetők.
Addig is, boldog új... Boldogulj!