pillanat semmi
2010.09.25. 19:40
Amikor mr nincs erd levegt venni, addig srtl. Akarsz llegezni, de nem vagy elg ers a belgzizmok sszehzshoz… s csak fekszel, vrva, hogy az letsztn megmentse, ami mg maradt belled. Vrva, hogy egy csoda trtnjen, s minden megolddjk egy llegzetvtellel.
Igen, ilyenkor… Mg mieltt megjnne a megmentnk, az llati eredetnk, a hs sztn… Nem pereg le eltted az let, nem bnod meg a bneid, nem jut eszedbe egy gyerekkori csnytevsed, amirt mg nem krtl bocsnatot. Nem. Egyszeren szgyellni kezded magad. Szgyelled azt, aki voltl eddig. Azt a mindig talpraesett szemlyt, akit nap mint nap jtszottl. s szgyelled azt a roncsot, akiv vltoztl ebben a pillanatban. Szgyelled. Magad eltt. Mert msok most nincsenek, s Istent mr elvesztetted. Szgyelled magad. Szgyelled azt, hogy nem vltl azz a hss, akit kiskorodban magadban reztl. Szgyelled, hogy sznjtk minden, amit teszel. Az elveid is csak kevlykedsek. Szgyelled, hogy nincs mlysge annak, amit hiszel. Vagy hogy nem is hiszel igazn semmiben.
s szgyelled, hogy gy sszeomlottl. Mg mieltt elkezdend vigasztalni magad, s kifogsokat keresni, mentegetni magad – magad eltt, megrted, hogy gysem lenne igazad. Szndkosan omlottl ssze. Tehetsz rla.
NZ vagy. Azrt fekszel most gy, leveg nlkl. Mert sajnlod magad. Mert mr megint ldozatnak lltod be magad, mr megint te vagy a kis vesztes a nagy bds lettel vvott harcban. Mr megint nincs senkid, mr megint szerencstlen vagy… s te is ltod, hogy ez is sznjtk. Ezt a szerepet is csak vlogattad magadnak. s ezt is szgyelled. Magad eltt. Mert te egy ers hs vagy, te varzsl vagy (mr egsz kicsi korodban tudtad, csak rosszul mondogattad a varzsigket)… nem lehetsz ilyen llapotban. Ez nem mlt hozzd. Egy varzsl nem omlik ssze; egy hs nem zokogja flholtra magt…
s mikor idig eljutnak a gondolataid, mikor mr szgyellnl levegt venni… akkor veszel levegt. Akkor gyz az letsztn a gyengesgeden. s akkor… akkor trtnik meg a csoda: akkor elalszol…
|