ki kell engednem ezt a t�lcsordul� �rz�st egy p�r k�nnycseppben

Sok mindenre k�sz�ltem, felk�sz�lni semmire sem lehet, de sok dolog megfordul az ember fej�ben, �s a neh�zs�gek tudat�ban v�llalja a sz�l�s�get. De arra, hogy milyen er�vel fog a s�r�s k�rny�kezni minden gyermekeket �r� f�jdalom / szenved�s / baj / sorscsap�s / hal�leset gondolat�t�l is, arra nem sz�m�tottam. Mindig is �rz�kenyebb voltam, de hogy ez fokoz�dni fog, arra nem gondoltam. Pedig �gy lett. Valah�nyszor valami szomor�t olvasok vagy hallok, legsz�vesebben csak magamhoz �leln�m a gyermekem, �s olyan nagyon szor�tan�m, hogy �rezze, soha nem engedem el.

H�tf�n reggel csoda t�rt�nt! Bogl�rka nevetett!!! Hehehehe, hehehe, hehehe – mondta Nagyap�nak. Az�ta sem ism�telte m�g meg, de ez az egy alkalom is annyira meghatott, hogy csak tartottam a bab�t az �lemben, �s patakokban folytak a k�nnyeim. H�t igen, nemcsak a keser�s�g miatt s�rok egyre t�bbet, hanem �r�m�mben is. Az is el�fordul, hogy �rzem, annyira szeretem, hogy ki kell engednem ezt a t�lcsordul� �rz�st egy p�r k�nnycseppben. N�zem �t, �s s�rok a boldogs�gt�l.

Sok mindenre k�sz�ltem, sok mindenre sz�m�tottam, de hogy a gyermekemt�l tanulok s�rni, arra nem. �s tal�n, mint annyi minden, ez �gy van j�l.