Még kettőt kell aludni. Két nagyon rövid éjszaka, aztán esküszünk.

Hogy őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog sem boldogtalan... hűtlenül el nem... megelégszem, tűrök, szenvedek... VÉLE. Mert őt hű és igaz szeretettel kívánom boldogítani - holtomiglan vagy holtáiglan... Isten engem úgy... és őt is úgy, és minket úgy. Így.

Két éjszaka. Félni fogok. Nagyon. De akarom ezt, és minden rendben lesz. Mert nem egyedül csinálom. Ez nem csak az én utam...