Levetk�z�k minden �larcot magamr�l. Minden �larcot, amit valaha is felvettem vagy r�m adtak.

Az f: �n -> vil�g halmazokon �rtelmezett f�ggv�nyben voltam m�r f(x)=kedves kisl�ny, voltam �gyes kisl�ny, voltam szem�t, hazug alak, voltam �ldozat �s voltam gyilkos, voltam szenved� �s voltam boldog, voltam p�ldak�p �s voltam elrettent� p�lda, voltam feln�ttet j�tsz� kamasz �s voltam gyerekes feln�tt, voltam meg�rt� bar�t �s voltam hisztis ellens�g, �s ki tudja mi minden voltam m�g...

De most a f�ggv�nyemet n�h�ny pillanatra �talak�tom. Legyen f(x)=x.

Levetk�zve minden szerepet, megh�mozva magam, megtal�lom azt, ami vagyok, ami t�nyleg vagyok: tiszta �nz�s �s b�szkes�g. Mert igen, ez vagyok. �s ezzel szembe kell n�znem. Nem vagyok senki, csak egy �rt�ktelen, haszontalan �nz�s, aki a sok szerep alatt �l. �s erre kell fel�p�tenem �gy az �letem, hogy az m�soknak is elfogadhat� legyen. Mert nem egyed�l �lek a bolyg�n, �s elvben t�rsas l�ny vagyok.

Ne �ll�ts t�kr�t el�m, nem akarom tudni, hogy melyik szerep van rajtam. Nem kellenek a t�kr�k. Nem akarom l�tni magam, mert – b�r tal�n te az �larcomon nem l�tsz �t – r�m minden t�k�rb�l az �nz�s �s b�szkes�g megtestes�l�se n�z vissza. �res vagyok.

De az �ress�gre alapozok egy �letet. Egy �letkedvvel teli, teljes �letet. Biztons�got �s bizonyoss�got nem ismer� vil�gomban meg kell tal�lnom egy olyan f�ggv�ny�rt�ket, amiben �szinte is vagyok �s j� is. Amiben hasznos vagyok, vagy annak �rzem magam. �s amiben felhaszn�lhat� az �nz�s �s a b�szkes�g �gy, hogy az m�sok jav�ra is legyen. Mert ami m�sok jav�ra van, az nekem is j�.

Levetk�ztem minden jelmezem. De rendre visszaveszem �ket, �s mindenikben ott leszek. �resen, �nz�ssel �s b�szkes�ggel telten… �n.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s