Akkor este csak egy �rz�s l�tezett a vil�gban: a felt�tel n�lk�li szeretet.

F�l �ve ilyenkor izgatottan aludtam el. Ez volt az els� �jszaka, amikor a gyermekem nem bennem, hanem mellettem aludt. Sok�ig hallgattam, ahogy l�legzik. Nagyon v�rtam m�r. Nem f�jt semmim, b�szke voltam magamra �s r�, f�radt voltam, � nem volt m�r bennem, �s a hely�re bel�mk�lt�z�tt egy csomag csend. Nagy csomag lehetett, ott maradt tal�n k�t h�tig is. Lassan fogyott el. Ahogy a bab�ba k�lt�z�tt lassan a hang, �gy bel�lem csordog�lt ki a csend. Azt�n egyszer csak nem volt t�bb, elfogyott, �s nem j�tt m�r vissza. A m�hem visszaz�ty�g�tt a hely�re. Nem volt m�r benne sem gyermek, sem csend, sem semmi. Kiss� meggy�t�rt volt, de m�ris k�sz�l�d�tt a mindennapokra. Ak�rcsak �n.

De azon az est�n, amikor a csend bek�lt�z�tt, mert a gyermeknek nem kellett m�r a hely, azon az est�n boldog voltam. Kint nagy zaj, az ablak alatt a sz�leim, akik els� unok�jukat k�sz�nt�tt�k, bent a t�lcsordult boldogs�g, �s a csendform�t �lt�tt f�radts�g.

A kisgyerek az �gyam mellett a saj�t kis kosar�ban aludt, j�l fel�lt�ztetve, j�l betakargatva, m�gis gyakran �sszerezzent, idegen volt m�g ez a vil�g, �s a Moro reflexszel nem lehetett vit�ba sz�llni. Ha j�tt, h�t rezzent a baba. Cici, cumis�veg, m�r�sek, mek�nium… Csupa csoda minden, �s a k�l�n�s hom�lyban eltelt az els� �jszaka.

Akkor este csak egy �rz�s l�tezett a vil�gban: a felt�tel n�lk�li szeretet. Ebbe s�r�s�d�tt bele a boldogs�g �s a f�radts�g. De a szeretet t�lt�tte be a kis�gyat, a k�rtermet, a k�rh�zat, a v�rost, a vil�got – legal�bbis az eny�met. Az�ta sincs ez m�sk�nt.