Elmegy
2009.01.01. 19:24
Még egyszer ránéz, majd megfordul.
Még egyszer ránéz, majd megfordul. Megfordul, és nem akar többé visszanézni. Diszkréten, kislányos véletlenséget játszva meglibbenti a ruháját nem túl karcsú alakján. Kisimogatja göndör haját a szeméből, s közben lebeg tovább. Nem néz vissza, pedig minden vágya látni őt. Nem akarta ezt, de nem lehetett másképp. Tudja, megértette. De nem nyugodhatott bele. Összetört álmai közt kering, és csak makacsul előre fordulva lassan távolodik. Mint Sodomára Lót, ő sem tekinthet vissza. Ha visszanézne rá, talán sóbálvánnyá változna.
Soha nem néz vissza, de mindent tud, ami mögötte történt. Soha nem néz rá, de mindig őt látja. Elsuhan lágyan, és örök fájdalommal telt vidám szemeit nem fordítja rá. Mert nem akar egy másik csillogó szempárt is kioltani.
Elmegy, mintha örökre menne el. Pedig nemsokára újra itt lesz. Mégis... soha nem tér vissza.
|