Nem a vallásban hiszek, nem a Bibliában hiszek, de hiszek egy istenben. Hiszek abban, hogy az ember nem bűnösnek, nem gonosznak születik. Hiszek a jóindulatban, hiszek a szeretetben, hiszek az emberségben, hiszek a művészetben, és hiszek – nagyon is – az intelligenciában, a tudományban, a kutatásban, a fejlődésben. Néha hiszek magamban, néha hiszek másban.
Érzem a bűnt és a szégyent minden sejtemben. Kicsi vagy, és kiszolgáltatott.
Szeretnék én állni, hogy te ülhess. Hogy csak ülj, karba tett kézzel, és parancsolj, rendelkezz velem, légy hatalmas. És én legyek kicsi. Zsugorodjak fénysebességgel, legyek eltiporható, parányi, legyek nagyon, nagyon kicsi. Annyira, hogy senki ne láthasson. Annyira kicsi, hogy eltűnhessek. Eltűnhessek, valahányszor nem akarsz látni. Elmehessek a létlenségbe, léphessek ki a létezésből. Szűnjön meg minden számomra, egyszerűen ne legyek. Csak akkor jöhessek vissza, ha te hívsz. Ha neked szükséged van rám, ha hiányzom. Mint Csipkerózsika, csak akkor térjek vissza az életbe, ha eljössz értem. És ne éljek, ha nem akarod.
Én ülök, és te állsz. Kicsi vagy és kiszolgáltatott.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum