Csillogó csomagolópapírok, világító nagyvárosok, villogó mikulások és túldíszített kirakatok között téved el az ember. Aztán csak továbbrohan… és nem érez semmit. Pedig valamikor azt képzelte, hogy boldog lesz… Valamikor  azt hitte, hogy Ember lesz. De így nem lehet…

Az ember nem engedheti meg magának, hogy ne érezze az Ünnepet egy ünnepben. Amúgy sem olyan hosszú az a néhány évtized, amit leélünk, és az ünnepekből olyan kevés van. És ha az ember jól akarja érezni magát a saját életében, ha újra és újra meg akarja tapasztalni, hogy van értelme, akkor tudatosan, ésszel és lélekkel akarva, Ünneppé kell tennie az ünnepeket…

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés